Nos lehet, hogy egy Trabant tetejére kötözni egy nagy fenyőfát, majd lehúzott ablakokkal, egy kézzel a fát szorongatva végighajtani Budapesten egy vaszisztdasz, de Tokióban normális fenyőfát találni sem éppen egyszerű feladat.

Az már a kezdetektől teljesen világos volt, hogy első közös karácsonyunkon a legfontosabb beszereznivaló a Karácsonyfa lesz. Persze az ajándékok, tradícionális sütemények, rohangálás, töltöttcsirke sem utolsó kellékek, de illatos-színes-csiricsáré fa nélkül igazán hiányos lenne a karácsony. Meg persze a család nélkül, de hála a Skype-nak, ebben sem lesz hiány (már ha az NTT gondoskodik megbízható szélessávú netről).

Amúgy még szerencse, hogy az egyetemen a fél japánoktatókar segített eladó fenyőt találni a környékünkön, nélkülük még nehezebb lett volna. Kb. másfél napunk így is ráment, hogy végignézzük Koteszasi és Tokorozava fellelhető kertészeteit és virágboltjait, vagyis azokat a helyeket, ahol volt némi esély 20 cm-nél nagyobb élő fenyőre. Ez a két kitétel nem vicc, aprócska fákat és műanyag (zöld, fehér, piros (!), világító, zenélő) nemtommiket sok helyen lehetett találni, általában a boltok kirakata is ilyenekkel van tele. Nekünk persze igazi kellett, meg is küzdöttünk érte. Sajnos hiába bíztattak azzal, hogy a japánoknak úgysem kell fenyőfa, az itteni kertészetben lévő 3 fa közül egy már múlt héten sem volt meg, a másodikat pedig kb. az orrunk előtt vihették el. Egyéb lehetőség híján (bocsánat, Ikebukuróban (tudjátok, a tokiói átszállóállomásunk) még volt egy 1,5 méteres fa durván 30000 forintért, ami már erősen hullatta a leveleit, illetve itt Koteszasiban egy virágboltban egy szintén nagyobbacska, de nem túl szép fenyőszerű 20000Ft-ért) úgy döntöttünk, hogy elvisszük az utolsó, kissé hát hogy is mondjam csak, maradjunk annyiban, hogy bicebóca fenyőfát. Kívánatosságról csak annyit, hogy 6000 jenről 1000-re volt leértékelve, és ajándék égősort is adtak hozzá. Abszolút értékben ez annyit jelent, hogy a hozzá vett kaspó és alátét többe került a fánál. Ja, merthogy itt persze kivágott fa nincs, csak gyökerestül, földlabdástul lehet venni. Az eladók igen boldogak voltak (plusz a szokásos nem néznek ránk, de mindenki feszülten figyeli a szeme sarkából az idegeneket), rá is rakták a fém tolikocsira a cuccot, hogy majd kitoljuk az autóhoz, és visszük haza. Khm. Bocsánat, kölcsönkérhetnénk a bevásárlókocsit egy órácskára? Eredmény a képgalériában látható.